A Lelei Nyári Esték első július 8-ra (péntek) tervezett előadása elmarad! A másik két estét a kiírtaknak megfelelően megtartjuk!

Július 12-én (kedd) 18 órától A varázslatos harmonika - a Dél- alföldi Harmonikabarátok Klubjának műsora hallható a Könyvtár udvarán.

Az utolsó este a Faluház udvarán lesz július 15-én (péntek) 18 órától ahol a Szabad Ötletek Színháza (Budapest) mutatkozik be egy Nosztalgiakabaré műsorral.

Az  az utolsó előadásra a belépődíj 200 Ft.

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban.

Palacsinta és bűvész várta a lelei gyerekeket május 27-én a Faluház udvarán. A programokat Dr. Martonosi György polgármester nyitotta meg, ahol díjazásra került az első három "Családom" című rajzpályázat nyertese. Azt követően Molnár Imre Bűvészvarázs című műsora következett, amelyet a gyermekek tátott szájjal néztek végig. A programok között volt kézműves játszóház, kerékpáros ügyességi verseny és Tízpróba csapatverseny is.

Május 27-én 15 órától rendezzük meg a községi gyereknapot. Ebből az alkalomból ismét lesz palacsintasütés és számos program a kicsiknek. Ezekről hamarosan bővebben is olvashattok. A palacsintához azonban még nagyon sok alapanyag hiányzik ezért minden felajánlást elfogadunk. A hozzávalókat a könyvtárba be lehet vinni.

Előre is köszönjük!

Elmúltak a húsvéti ünnepek és remélem, hogy az idei évben sem hervadnak el a lányok.

Május 1-én kettős okunk is lehet az ünneplésre. A dátum egyrészt a munka ünnepét jelöli, másrészt az anyukákat is ekkor köszöntjük, hiszen ez lesz május első vasárnapja.

A munka ünnepének kialakulása számos történelmi eseményhez kapcsolódik.

A munka ünnepe (eredetileg, és a volt szocialista országokon kívül mindig is a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villôzés: (termékenységet segítô eljárás). Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A virágvasárnapot megelôzô szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt.

Március 11-én 16 órától az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezés lesz a Faluházban. A megemlékezésen történelmi áttekintés ad az eseményekről Dr. Pelyach István az SZTE BTK Történeti Intézet tudományos munkatársa. Emlékműsorral készültek általános iskola 4. és 5. osztályos tanulói.

Ezt követően koszorúzás a Polgármesteri Hivatal falán elhelyezett emléktáblánál.

A VADRÓZSA

A hűvös hajnal nyálkás csápjaival benyúlt a rácsok között, hogy megérinthesse Rozál testét. Az asszony megborzongott. Magára húzta a bűzös lópokrócot, amellyel évtizedek óta fedik be gyarló tagjaikat éjszakánként azok a bűnösök, akiket a megyeháza patkányoktól hemzsegő tömlöcébe zárnak a makai elöljárók, hogy ügyeikben intézkedhessenek, s alkalmatos időben kiróhassák rájuk megérdemelt büntetésüket.

A halálfélelem szaga beivódott a rettegő foglyok hideg verítékétől megkeményedett takaróba.