A polgármesteri hivatal előtt álló villanypóznál fészkel "községünk gólyája", amely a napokban tért vissza vélhetően hosszú utazásából.

A gólyák Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra. A nyugat-európai állomány Gibraltár a kelet-európai populáció Boszporusz felé indulnak el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban.

A "mi" gólyánk a fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. A köznyelvben ő a közismert gólya. Népi elnevezései a gilice és az eszterág.

A gólya Maroslele község címerében is megjelenik.

A gólya Maroslele község címerében is megjelenik, amely a település történelmi múltjára utaló szimbólum.

Fő motívumai a gólya és a fokhagyma. Színei a vörös, a kék és az arany, fekete, ezüst. A címerpajzs egyik felén vörös alapon három fokhagyma található, a pajzs másik oldalán kék mezőben, hullámzó vízen egy gólya áll.

A pajzs tetején püspöksüveg látható kereszttel. A címer két oldalán sisakfoszlányok ellentétesen vörös és kék színben. A címer alsó részén arany színű szalagon "Maroslele" felirat olvasható.

Falunktól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A Maros szabályozás előtt zátonyos, és szigetképződésre hajlamos víz volt. A tájat szerteágazó erek, morotvák és mocsarak szőtték át. A gyakori esőzések, nagy olvadások után a folyók kiöntöttek, ilyenkor lakott helyeket vágtak el egymástól, és csak a csónak maradt, mint közlekedési eszköz.

A lelei rétnek több mint a fele vizenyős terület volt. Mindenhol a nádas és az ugarföld uralkodott. Ha egy kis áradás volt, a Maros és Tisza vize a földeken egyesült. Széna, nád és gyékény itt nagy mennyiségben volt, a fűzfákból pedig erdők képződtek.

Az 1800-as évekre jellemző mocsaras, nádas, vizes terület jellegére utal a gólya szimbóluma.

Az 1830- as években Lelének pecsétje is volt az elsőn egy ugró oroszlán látható, mancsában dohánykapával, hasa alatt dohánylevelekkel. A másodikon, amelynek több lenyomata is megmaradt, két oldalról nádas vesz körül egy gólyát, amely csőrében dohánylevelet, felemelt lábával dohánytűt tart.

forrás: www.nemezetijelkepek.hu

Maroslele község monográfiája